Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Bizony ez egy nagyon fura király volt, mert hiszen nem volt néki királysága. - Azért ez mégsem járja! - mondta, és felkerekedett hát, hogy megkeresse a saját királyságát. Vállára vetette varázszsákját, amelybe bármi belefért, ami a szívében is helyett kapott, mégis könnyű maradt. Vitte magával a zsákban a királynét és a két kisebb kis trónörököst, vitt magával szeretetet, nyitottságot, búcsúkönnyet, tapasztalatot és tudást, mindent ami egy királysághoz szükségeltetik majd. S így indult hát világot látni… Ment, ment, mendegélt, míg egy csuda földre nem ért. Csuda volt az bizony, hisz itt minden más volt, mint amit addig látott. De mégis megtetszett néki az a fura föld, gondolta itt megpihen, s meglátja lesz-e néki itten saját királysága…

2015. június 28., vasárnap

Átköltözés

Ma sok tennivaló volt még a régi helyünkön is. Például még egy csomót kellett mosnom, hogy bőven legyen tiszta ruhánk, és ki kellett mosnom az új ágyneműket és törölközőket, mert az új helyen még nem lesz kb. 1 hétig mosógépünk. Ezenkívül mindent át kell költöztetni, ami elsőre nem tűnik soknak, mert csak 4 bőrönddel és 4 kézipoggyásszal érkeztünk 4 hete. Ha csak ennyi cuccunk lenne, akkor is bajban lennénk, mert az "óriás" autónkba ez sem fér bele egyszerre, de van még pár felszerelés a konyhában és a fürdőszobába, amit már itt szereztünk be. A bringákról nem is beszélve. Szóval a Joci egész nap hordta át a dolgokat több fordulóban, és megbeszéltük, hogy a biciklikért holnap visszasétálunk és haza tekerünk velük. Még jó, hogy közelre költözünk :-)
Az egyik fordulónál mi is átjöttünk a gyerekekkel és nekiveselkedtünk a nagy feladatnak: valahol, valahogy ma aludnunk kell este. Ezért először a gyerekek emeletes ágyát állították össze a fiúk :-) 

Mire idejutottunk már este lett, nagyon másra már nem volt idő.
Az első vacsi tábori körülmények között :-)
De Joci mégis úgy döntött, hogy összeszereljük a mi ágyunkat is, hogy ne aludjunk csak a földre tett matracra, mert kiderült, hogy a fűtés nem működik, és kb. 15 fok volt a lakásban. Azt most nem részletezem, hogyan éreztem magam ettől :-( Mindenesetre a gyerekeket több réteg pizsamában és paplannal betakarva hagytuk a szobájukban, az új emeletes ágyban, aminek nagyon örültek :-)

És nekiálltunk ágyat szerelni kb. éjfélkor. Én már használhatatlan voltam és egy széken ülve próbáltam ébren maradni, hogy ne hagyjam egyedül a Jocit a szereléssel. De mint mindig, most is, ő kitartott, összeszerelte és így már a saját ágyunkban aludhattunk hajnal fél 2-től :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése