1. munkanap, 1. főzés

Ma ment először dolgozni Joci. 

(Ezeket a fotókat a munkaruháról utólag illesztem be, mert kellett két hét, mire Joci megkapta ezeket. Munkavédelmi cipőt, ami ahhoz kéne, hogy bemehessen a raktárba - ugyanis ez egy elosztó raktár! - még mindig nincs neki (2015.06.21.). De ahogy máson sem, itt ezeken sem görcsölnek :-)

Tehát ma először maradtunk magunkra egy kicsit a gyerkőcökkel. Tegnap volt itt két emberke, olyan karbantartó félék, mert iszonyú bűz jött a mosogató alól, illetve volt pár izzó, ami nem világított. A szagot megszüntették, az izzócsere miatt ma jött egy fiatalember. Egész nap ezen izgultam, hogyan fogom megoldani ezt a helyzetet az én "csodálatos" angol tudásommal. De igyekeztem pozitívan és bátran nekiveselkedni. Ennek megfelelően rögtön azzal kezdtem köszönés helyett, hogy tájékoztassam az illetőt, hogy nem nagyon beszélek angolul. Ezt egy kedves mosollyal nyugtázta, az amúgy kb. Armani ingbe és nadrágba öltözött emberke. Tényleg úgy nézett ki, mint akit skatulyából húztak ki, és nagyon sokba került a ruha, ami rajta volt, az biztos. Ezért is volt vicces, hogy ebben a szerkóban lekapta a szintén drága bőrcipőjét, felállt egy székre és nekiállt izzót cserélni a konyhában. De mint tudjuk nem ez az első meglepetés itt. Gondoltam lefényképezhetném, hogy betegyem a blogba, de nem voltam elég bátor :-)

Még egy nagy esemény történt ma. Először főztem itt, méghozzá igazi "magyar" csemegét: egy kis bolognai spagettit :-) De legalább végre normális kaja lesz, felváltva az eddigi McDonalds, Kentucky és PizzaHut fillinget.

Természetesen a figura pont akkor érkezett, amikor a tésztát főztem, és vicces volt, amikor megkértem, hogy várja meg, amíg megfő a tészta, utána könnyebben tudja kicserélni a szagelszívóban az izzókat. Na de a főzésre visszatérve. Én nem szoktam sózni, de itt a marhahús a hazai és az olcsó, ezért ebből készítettem a feltétet a tésztára. Gondoltam rakok egy kis (3 csapott kiskanál) sót a husira, hogy tuti legyen. De ez a só, nem az a só....nagyon sós lett az egész kaja. Na nem ehetetlen, de majdnem. Ha eddig otthon kb. két évente használtam el 1 kg sót, akkor itt kb. 4-5 évig lesz elég ugyanez az adag. Azt hittem valami speckó fűszert kaptam le a polcról a boltban, de elolvastam és egyszerű tenger mélyéről származó só innen az ausztrál partok közeléből egy kis jóddal megspékelve. Nem akarom ismételni magam, de tényleg mindennek más íze van itt, még egy egyszerű sónak is...Ez itt furaföld.