Itt a Church street-en több bicikli bolt is van. Csütörtökön és pénteken kicsit körülnéztünk ezekben és kiválasztottuk az egyiket, ahol egy kedves szaki, Geoff szolgált ki minket. Látszott rajta, hogy nem csak eladja a bringákat, hanem használja is. Egy leértékelt, utolsó darabos bicajt le is foglaltunk nekem, és megbeszéltük, hogy szombaton visszajövünk érte és a gyerkőcöknek is veszünk valami guruló alkalmatosságot.
Így is lett, szombaton reggeli után indultunk a boltba. A gyerekek már nagyon várták :-) Az én biciklim már elő volt készítve, fel volt rá szerelve a gyerekülés a Bibinek, ahogy kértük. A Petinek is gyorsan választottunk biciklit, amit a bolt mögötti parkolóban ki is próbált. Eddig gyorsan haladtunk. De most jött Bibikém. Ez nem volt egyszerű, mert először szerelmes lett egy piros jószágba, de mikor kipróbálta, kiderült hogy nagy neki. Emiatt nem is tudott vele mit kezdeni, nem is kellett már. Azonban a sok rózsaszín, lila, póni mintás, virágos, csillagos bicaj közül nagyon nehéz választani :-) Kicsit féltem, hogy kinézi a leggiccsesebbet, de szerencsére egy viszonylag szolid lila színűre esett a választása. Íme:
 |
| "Ez már az enyém :-)" - még a boltban. |
Ekkor jött Geoff, a kereskedő! és megkérdezte: "Ki az, akinek még hiányzik valami? Hát a főnöknek még nincs kerékpárja!" - ahogy ő fogalmazott, és rámutatott Jocira. Joci pedig rám nézett, hogy mi legyen. Természetes rögtön jeleztem, hogy bizony neki is kéne szerintem egy bicikli. Geoff kérdően nézett ránk, amire Joci elmagyarázta neki a helyzetet: "Nálam van a pénz - mondta - de a feleségem a főnök, ő dönt" :-) Erre Geoff nagyon mosolyogva csak annyit mondott: "Ó, ez ugyanúgy működik itt Ausztráliában, mint nálatok Magyarországon! Nálunk is az asszony a főnök :-)" Mondanom sem kell, innentől kezdve, ha kérdés merült fel - akár a Jocit is viccesen félretolva - engem kérdezett. Kb. a felét értettem annak, amit mondott, ezért nekem mondta a dolgokat, de közben a Joci segített áthidalni a nyelvi nehézségeket :-) Mindenesetre nagyon vicces volt :-) A lényeg, hogy Jocinak is vettünk egy tök jó kerékpárt, vettünk még két pumpát, két zárat, és mindenkinek egy-egy bukósisakot, mert itt az kötelező. Még árengedményt is kaptunk a végén.
Illetve Geoff ellátott minket mindenféle okos tanáccsal a helyi útviszonyokkal és kerékpár utakkal kapcsolatban. Röviden összefoglalva nem nagyon vannak egyelőre kerékpárutak, de a város vezetés rajta van az ügyön és igyekeznek népszerűsíteni a biciklizést. Ez itt még úgy tűnik, hogy gyerekcipőben jár illetve gyerek triciklin :-) Általában nem is értik, hogy mi miért akarunk biciklizni, amikor autóval is mehetnénk a parkba (ami kb 1,5 km-re van). Szóval ez is egy furaság, de majd egy későbbi postban ezzel a témával egy kicsit bővebben is foglalkozok majd.
A gyerkőcökkel nyilván nem lehetett hazajönni a vásárlás után, rögtön ki kellett próbálni az új szerzeményeket. Elkerekeztünk az egyik közelben lévő parkba és karikáztunk egy keveset.
Utána kellemesen elfáradva hazatekertünk :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése