Ma délelőtt bankszámla nyitással kezdtünk. Illetve nem is nyitással, mert azt már otthonról online megtettük, hanem el kellett mennünk a bankba igazolni magunkat, hogy tényleg mi vagyunk azok, akik Magyarországon már megnyitottuk a számlánkat az otthonunkból. Miután még nem volt autónk, ezért sétálva kb. 30 perc alatt elbotorkáltunk a gyerekekkel a bankba, ahol egy kedves hölgy fogadja a belépőket. Minket is rögtön hellyel kínált, illetve a Jocit eligazította, hogy kihez menjen ügyet intézni. Majd visszatért hozzánk, mert láthatóan a gyerekeknek nem tudott ellenállni :-) Kedvesen érdeklődött, hogy honnan érkeztünk, hány évesek a gyerekek, stb. Közben a belépőket ugyanolyan mosolyogva, kedvesen fogadta, elirányította. Máshol már olvastam korábban, hogy az ausztrálok kedvesek, nyitottak és befogadóak, de jó volt 1. nap ezt a saját bőrünkön is megtapasztalni.
Ezután már mehettünk tovább a következő feladathoz, a Jocinak kellett venni egy SIM kártyát az új telefonjához :-), és nekem is szükségem volt egy új telefonra. Átsétáltunk a Church parkon és elérkeztünk a Westfield bevásárlóközponthoz, amiben a Vodafone-t céloztuk meg. Az üzletközpont sokszorosa az Árkádnak és 8 szintes. Óriási!!! Itt van két kép róla az internetről:
Ennek ellenére viszonylag könnyen megtaláltuk a boltot, ahova igyekeztünk. Már itt is előre felkészültünk (éljen az internet :-) ezért már tudtuk, hogy mit szeretnénk. Az eladó, egy fiatal lány volt, aki nagyon kedvesen és részletesen elmagyarázott mindent, amire szükségünk lehet. Választottunk telefonszámokat, beállította az új telefonomat, kitöltött és aláíratott velünk mindent és még arra is volt energiája, hogy folyamatosan a gyerekeket nézze, merthogy milyen cukik - akik persze össze-vissza rohangálva szétszedték volna az üzletet, ha hagyjuk. :-) Ez volt a következő nagyon pozitív tapasztalat.
Ezzel is végezve, már "csak" vissza kellett sétálni a fáradt gyerkőcökkel a szállásunkra. Itt egy térkép, hogy érzékeltessem, miről beszélek:
Az Albert Street 15-ben lakunk és elsétáltunk a Westfield bevásárlóközpontba és vissza. A kettő között van a bank, félúton. Ez egy jó kis séta, de két nagyon fáradt gyerkőccel és ügyet intézve közben nem volt annyira felhőtlen. De megcsináltuk :-) Ezek nagyon fontos lépések voltak ahhoz, hogy a további ügyeinket tudjuk majd elvégezni, pl: albérlet, autóvásárlás, Peti iskolába íratása, stb.
Még egy nagy segítség a munkahely részéről, kölcsönadták a céges autót nekünk addig, amíg nem veszünk magunknak sajátot. Ezért a Joci felkerekedett délután, vonatra ült és bement a munkahelyére, ahol a nevére kiírt Toyota Yarist felvette és hazahozta.
 | |
| Ő az. |
Ez egy hatalmas minőségi ugrás lesz a mindennapi életünkben, mert így sokkal könnyebben le tudjuk győzni majd a távolságokat. Ehhez már csak az kell, hogy beszerezzünk két gyerek biztonsági ülést az autóba. Ez lesz a holnapi nap feladata :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése