Próbálok optimista maradni :-)

Ma jött el a napja, amikor aktuálisan kell írnom, mert tegnap a Joci számítógépe felmondta a szolgálatot vagy enyhébb szakszavakat használva „letérdelt”. Az összes jegyzetem - amiből írni szoktam a blogbejegyzéseket - azon volt, ezért most pár bejegyzés elmarad. Velünk tényleg mindig történik valami...nem tudom, mással is így van-e, de én kezdek egy picit elfáradni ebben. De fél napi elkeseredés után úgy döntöttem, hogy mégis leülök írni és próbálok optimista maradni és meglátni a jó oldalát a dolgoknak:

- itt van az én hűséges, öreg „barátom”, a kb. 500 éves lassú, komótos kis laptopom, amin írhatok :-)

- végül is nem történt olyan nagy baj, mert az elromlott számítógép még garanciális és lehet, hogy tudnak rajta segíteni Budapestről is :-)

- a sok kép, ami az elmúlt 3 hónapban készült talán nem veszett el, de ha mégis, akkor legalább lesz okunk újra ezekre a helyekre elmenni és további fotókat készíteni :-)

- a blogomhoz készített képek, mint téma úgymond „az utcán hever”, ha nem is mindegyik pótolható, újabbak mindig akadnak. Furaföld ilyen szempontból kifogyhatatlan :-)

- egy pár érdekes videó megmaradt a telefonomon :-)

- annyi idő elment már azzal, hogy legyen hol laknunk, legyen benne áram, fűtés, hogy be legyen rendezve, hogy élhető és használható is legyen, hogy legyen autónk, hogy legyen telefonunk és bankszámlánk bankkártyával együtt, hogy egy számítógép javíttatása már szinte eltörpül ezek mellett :-)

- és különben is egészségesek vagyunk, és ez a legfontosabb :-)

- és amíg ezeket a sorokat írom, még az eső is elállt :-)

Igyekeztem. Elnézést, ha nem sikerült teljesen, de ez is az igazsághoz tartozik :-) Van még mit tanulnom az itteniektől! Ha valamit, akkor a pozitív gondolkodást és az aggodalom mentes hozzáállást a mindennapokhoz mindenképpen érdemes tőlük elsajátítani :-)

A következő az lesz, hogy megírjam Peti életének egyik legfontosabb eseményét: tegnap elkezdte az iskolát :-) És ez bizony igazán pozitív :-) Holnap ezzel jövök.