Peti 2. napja a suliban

Tegnap még egy dolog történt a suliban. Amikor hazaindultunk Petivel a suliból, a tanárnő átadta Yogi-t az osztály mackóját és egy füzetet hozzá. Ebben le volt írva, hogy Yogi „kicsoda”: szeret tanulni, olvasni, játszani, és szereti a kalandokat, de a vizet nem szereti :-) Kéretik, ennek megfelelően bánni vele. Szóval megkaptuk egy napra a mackót, amit másnap reggel kellett visszavinni a suliba. Itthon tanulmányoztuk a füzetet, amelyben a többi osztálytárs kalandjai szerepeltek Yogi-val. Ennek megfelelően mi is bevontuk mindenbe Őt: Peti megmutatta a szobáját és a többi mackóját Yogi-nak, utána együtt játszottak, este nem fürdettük meg, majd együtt is aludtak, és reggeli után együtt indultak suliba. Ezeket meg is megörökítettük és bekerült Yogi naplójába :-)

Reggel elindultunk a suliba, Peti lelkesen vitte Yogi-t is és a hátizsákot is. Közben arról beszéltünk, hogyan kell angolul köszönni, hogyan mondja, ha wc-re kell mennie, stb, ugyanis arra készültünk, hogy ma nem maradunk ott vele az iskolában. Megérkeztünk, és 9.15-kor felcsendült a gyülekezőre hívó zene. Minden gyerkőc leült a padokra, Peti is odaült az osztálytársai közé. Utána, mint minden reggel, egy tanárnő elmondta a mai napra vonatkozó dolgokat, aztán az igazgató is mondott pár szót. Ezután minden osztály elindult a tanárával a terembe. Peti még kapott két nagy puszit és bátran nekivágott a napnak :-) Bibi sírt, ő is a Petivel akart menni. Igyekeztem megvigasztalni, de amikor kettesben kisétáltunk én is üresnek éreztem az egyik kezemet nagyon. Másfél hónapja hármasban vagyunk itthon, és most nagyon furcsa volt a Peti folyamatos karattyolása nélkül minden. És az is eszembe jutott, hogyan fog boldogulni egész nap egyedül úgy, hogy alig ért valamit a nyelvből, amit körülötte beszélnek. Lényeg a lényeg, nem volt túl jó érzés. Vigasztalásképpen elsétáltunk a játszótérre, utána haza vettük az irányt. Egy kis tízórai után gyorsan letettem aludni a Bibit, hogy időben tudjam ébreszteni, mert menni kellett a Petiért 15.15-re. Amíg aludt, elkészítettem az ebédet. El is ment az idő, ébresztettem a Bibit és már mentünk is. 

Peti boldogan kukucskált ki a teremből, amikor vége lett a foglalkozásnak. A tanárnő csak annyit mondott, hogy minden rendben volt egész nap, majd behívott a terembe, hogy megmutassa Peti egyik rajzát. Utána kért, hogy tanítsam meg Petit egy játékra. A tanárnő mutat egy képet, elmondja angolul, hogy mi van rajta és rákérdez a Petinél, hogy „hungarian?” (magyarul?), akkor Peti mondja a kép alapján magyarul az ott látható szót. Elmagyaráztam Petinek, rögtön kipróbáltuk és működött :-) Majd a tanárnő mondta: „english hello, hungarian?” és Peti okosan válaszolt: „hello”. A tanárnő azt hitte, hogy Peti nem érti a feladatot, ezért még egyszer elmagyarázta. De mondtam, hogy Peti teljesen jól felelt, a hello az magyarul is hello. Ezen jót mosolygott :-) 

Hazafelé Peti elmesélte még, hogy volt egy „sapi ügy”, miszerint elhagyott valaki egy sapkát, aztán összekeverték az övével, de bele volt írva a neve, ezért visszakapta, és végül meglett a másik sapi is. Ez nagyon izgi volt, teljes lelkesedéssel mesélte. Ugyanúgy, mint azt is, hogy lett új barátja: Tina :-) És amikor megkérdeztem, hogyan érezte magát egész nap, ez volt a válasz: „Még duplán szuperebb volt, mint tegnap!” Mit lehet erről mondani... egy óriási kő esett le a szívemről. Nagyon büszke vagyok rá :-)

Együtt az iskolában. Persze a Bibinek is van "iskola"táskája :-)