Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Bizony ez egy nagyon fura király volt, mert hiszen nem volt néki királysága. - Azért ez mégsem járja! - mondta, és felkerekedett hát, hogy megkeresse a saját királyságát. Vállára vetette varázszsákját, amelybe bármi belefért, ami a szívében is helyett kapott, mégis könnyű maradt. Vitte magával a zsákban a királynét és a két kisebb kis trónörököst, vitt magával szeretetet, nyitottságot, búcsúkönnyet, tapasztalatot és tudást, mindent ami egy királysághoz szükségeltetik majd. S így indult hát világot látni… Ment, ment, mendegélt, míg egy csuda földre nem ért. Csuda volt az bizony, hisz itt minden más volt, mint amit addig látott. De mégis megtetszett néki az a fura föld, gondolta itt megpihen, s meglátja lesz-e néki itten saját királysága…

2015. július 30., csütörtök

Nyílt nap az iskolában

A mai napon is felkerekedtünk reggeli után és elindultunk iskolába. Mostanra már mindannyian megszoktuk, hogy biciklivel megyünk. Peti ügyesen fel és leszáll, amikor szükséges és egyre jobban bírjuk az emelkedőket is. Bibi pedig csak tűri a hátam mögött a zötykölődést :-)
Ma nyílt nap volt a suliban, ezért a szokásos 9.15-re kellett beérni, de utána 10.30-tól kezdődött a program. Ezért mi a Bibivel még visszamentünk a parkba, és tízóraiztunk egyet.


Utána bemehettünk a gyerekekhez a terembe, ahol megmutatták, hogy mivel foglalkoznak mostanában. Képeket láttunk róluk, ahogy együtt készítettek „damper”-t. Itt azt mondták, hogy ez egy aussie, azaz tipikusan ausztrál eledel, de én úgy tudom, hogy ez egy eredeti aboriginal étel. Az összetevőiből ítélve talán az is. Amikor pár napja csinálták, Peti nagy örömmel jött haza: „Anya, képzeld zsemlét sütöttünk az iskolában!” Állítólag nagyon finom volt, kipróbáljuk majd itthon is. Itt a receptje: liszt, víz, só kell hozzá.


Peti nagyon élvezte, hogy ott voltunk vele. Büszkén mutatta, hogy miket tud már :-) Van egy saját kis doboza, ahol csak az ő részére félretett könyvek vannak. A tanárnő elmagyarázta, hogy ezek külön csak a Petié, ezekkel igyekeznek segíteni a nyelvtanulását. Bár most is elmondták, hogy Peti nagyon gyorsan tanul és teljesen jól kommunikál ahhoz képest, hogy még nem beszél angolul.

A benti foglalkozás után kint együtt ettük meg a gyümölcsöt és a ropogtatni valót. Aztán a nagy teremben, ahol az ilyen közös rendezvényeket tartják, összegyűlt mindenki. A gyerekek mindenféle előadással szórakoztattak bennünket, amit az idén tanultak. Peti osztálya egy verset mondott el, de volt hangszeres zenekar, modern tánc előadás, videó film az egyik osztályról, énekkar és a szomszédos középiskolából is jött egy tánc csoport. Ez 1 órán át tartott. Aranyosak voltak a gyerekek. Próbáltam fényképezni, hogy érzékeltessem, miről is szól ez, de nem nagyon mertem, mert már volt, hogy szóltak emiatt. Mindig megemlítik, hogy lehet fényképezni, de csak a saját gyerkőcöd legyen rajta, hogy még véletlenül se sértsd meg más magán szféráját. Így egy picit nehéz, ezért csak kattintottam párat bele a tömegbe:


Ezzel vége is lett a rendezvénynek, és miután lehetett, én el is hoztam a Petit haza. A gyerekek és én is elfáradtunk a nagy forgatagban, ezért a hazaérkezés és ebéd után le is pihentünk kicsit. Jó kis nap volt :-)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése