Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Bizony ez egy nagyon fura király volt, mert hiszen nem volt néki királysága. - Azért ez mégsem járja! - mondta, és felkerekedett hát, hogy megkeresse a saját királyságát. Vállára vetette varázszsákját, amelybe bármi belefért, ami a szívében is helyett kapott, mégis könnyű maradt. Vitte magával a zsákban a királynét és a két kisebb kis trónörököst, vitt magával szeretetet, nyitottságot, búcsúkönnyet, tapasztalatot és tudást, mindent ami egy királysághoz szükségeltetik majd. S így indult hát világot látni… Ment, ment, mendegélt, míg egy csuda földre nem ért. Csuda volt az bizony, hisz itt minden más volt, mint amit addig látott. De mégis megtetszett néki az a fura föld, gondolta itt megpihen, s meglátja lesz-e néki itten saját királysága…

2015. október 28., szerda

Otthon voltunk Magyarországon / 5. rész A visszaút

Nem lenne teljes a kép, ha a visszautunkat nem említeném meg. Bizonyos szempontból most könnyebb volt a búcsú, hiszen már tudjuk, hogy bár nagyok a távolságok, de mégis kicsi a világ :-) Sőt mi nem is a legvégén élünk :-) Mitöbb, már tapasztalatból tudjuk, hogy a mai világban nem lehetetlen a kapcsolattartás az interneten keresztül. De más szemszögből viszont kifejezetten nehéz volt. Annyira intenzíven megélt, boldog 2 hét után kellett elmennünk, ami miatt nagyon nem esett jól az elválás.
Bibi a repülőn, felszállásra várva.

2015. október 26., hétfő

Otthon voltunk Magyarországon 4. rész Bumeráng hajítás

Ahogy két bejegyzéssel ezelőtt tapasztalhatta a kedves olvasó, egyik legjobb barátnőm bejegyzését sikerült véletlenül (éljen a tipi-tapi okos telefon :-) kitörölnöm, ami a következő volt: "És a Túró Rudi? ;-)" Nem felejtettem el a túró rudit, hogy is felejthettem volna! Csak ezeknek a momentumoknak külön bejegyzést szántam. Eddig már sok mindent megemlítettem az otthonlétünkkel kapcsolatban, de az egyik legfontosabb még váratott magára: az emberekkel való kapcsolatunk. A leglényegesebb a család, amivel kapcsolatos megélt érzelmeinket itt ezen a fórumon nem osztok meg, a bensőségességét megőrizendő :- ) A következő legjelentősebb kötelék, a barátok. Ezzel összefüggésben szeretnék közzétenni pár gondolatot.

2015. október 24., szombat

Otthon voltunk Magyarországon 3. rész Tűzzománc kiállítás és Az esküvő

Két hetünk volt arra, hogy minden lehetségeset elintézzünk otthon, és mindenkivel találkozzunk, akivel csak lehet. Ezért igyekeztem a lehető legtöbb dolgot előre megszervezni, kitalálni, hogy ne veszítsünk semmivel időt. Amikor kialakult a végső időtábla, tisztán látszott, hogy egy percünk sem lesz tétlen, de nem bántuk, már alig vártuk :-) Ami biztos volt, hogy a barátnőm esküvője október 3-án lesz, és addig titokban kell tartanunk, hogy otthon vagyunk, hogy meglepetés legyen a megjelenésünk :-)

2015. október 20., kedd

Otthon voltunk Magyarországon 2. rész A repülőút

A repülőutunk most  nagyon sima volt. Elindultunk szeptember 26-án kora délután Sydney-ből és késő este landoltunk Szingapúrban. Ott volt 1,5 óránk a csatlakozásig, ami pont kényelmesen elég volt ahhoz, hogy átérjünk a másik géphez, közben megejtettük a szokásos ellenőrzést, és már szállhattunk is fel. Irány Helsinki.
Igazi skandináv stílus.

2015. október 18., vasárnap

Furaföld újratöltve / Otthon voltunk Magyarországon

3 hét után újra jelentkezem. Ebből két hetet otthon töltöttünk Magyarországon, egy hetet pedig regenerálódtunk. Most újult erővel folytatom a blogírást. Megmondom őszintén, ki lehet jönni a bejegyzések írásából, főleg azért, mert otthon azt hiszem mindenkivel sikerült találkoznunk legalább egyszer, akiknek elsősorban szól a blogunk, ezért nem tűnt olyan fontosnak most a tájékoztatás. De el is fáradtunk és a hazaút most különösen nehéz volt, így szükség volt egy kis pihenésre ahhoz, hogy újra fel tudjam venni a ritmust.
Irány Budapest :-)