Vasárnap Erzsébet napi búcsún voltunk a Szent Erzsébet Otthonban. Ezt az alkalmat minden év novemberében megrendezik. Az egész napos programok és finom magyar ennivalók idevonzzák a magyarokat. Ez az egyik legnagyobb esemény a sydney-i magyarság számára. Mi is felkerekedtünk, elsősorban azért, hogy részt vegyünk a gyerekeknek szánt alkalmakon.
Volt vasárnapi iskola, kézműveskedtünk, az arcfestést sem hagytuk ki, és persze jókat ettünk.
 |
| Katica bogarak készültek :-) |
 |
| Peti oroszlán :-) |
 |
| Bibi Peppa malac :-) |
A gyerekek nagyon élvezték a kavalkádot, a játékokat. De a heliumos lufival semmi nem kelhetett versenyre :-)
Körülbelül fél óra sorban állás után megvehettük a jegyet, amire aztán megkaptuk az ennivalónkat. Az eddigi tapasztalatainkkal ellentétben a finomságok nem fogytak el idő előtt és bőven jól lakhatott a több száz éhes száj a magyar ínyencségekkel. Természetesen mindenki örömmel vállalta a sorban állást a gulyásért, rántott húsért, sült kolbászért vagy a kürtős kalácsért, hogy a többi csemegét ne is említsem :-)
Tudomásom szerint a bevétel ilyenkor az otthon javára megy. Öröm volt látni, hogy a magyar idősek otthona milyen szép és mennyire jól felszerelt. Bár sejtésem szerint ausztrál viszonylatban ez egy átlagnak számít, de a magyar körülményekhez képest ez nagyon kimagasló. Egyáltalán nem volt lehangoló, sőt! Jó volt látni az időseket, akik nagyon örültek, hogy vendégül láthatták a sok embert. Sok árus is kínálta a portékáját, ilyenkor meg lehet ragadni az alkalmat, hogy magyar dolgokat vásároljunk. Mi kifelé menet terveztük a beszerzést, így már a Piros Aranyról sajnos lecsúsztunk, mert elfogyott. Most már nincs mentség, el kell mennünk Ivánhoz a szerb henteshez, akinél kaphatóak a magyar fűszerek :-)
Nagyon aranyosak ;)
VálaszTörlés:-)
Törlés