Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Bizony ez egy nagyon fura király volt, mert hiszen nem volt néki királysága. - Azért ez mégsem járja! - mondta, és felkerekedett hát, hogy megkeresse a saját királyságát. Vállára vetette varázszsákját, amelybe bármi belefért, ami a szívében is helyett kapott, mégis könnyű maradt. Vitte magával a zsákban a királynét és a két kisebb kis trónörököst, vitt magával szeretetet, nyitottságot, búcsúkönnyet, tapasztalatot és tudást, mindent ami egy királysághoz szükségeltetik majd. S így indult hát világot látni… Ment, ment, mendegélt, míg egy csuda földre nem ért. Csuda volt az bizony, hisz itt minden más volt, mint amit addig látott. De mégis megtetszett néki az a fura föld, gondolta itt megpihen, s meglátja lesz-e néki itten saját királysága…

2015. augusztus 5., szerda

Megjöttek a várva várt csomagjaink

Alig több, mint két hónapja érkeztünk meg, és "máris" itt vannak a konténerben feladott csomagjaink is :-) Hurrá!!! Amikor leszerveződött ez a szállítás, akkor azt mondták, hogy 6-8 hét lesz, mire ideérnek a dobozaink, hiszen áthajózzák a fél világot. Végül is ez sikerült, 8 hét után július 26-án beérkezett Sydney-be, a kikötőbe.

Ezután azt az információt kaptuk, hogy átment a vámon és karanténbe került a csomagunk. Joci megkérdezte a vámos kollégáját, hogy mit is jelent ez pontosan. Az volt a válasz, hogy bármi megeshet, akár az is, hogy kibontják az összes dobozt, és amiről úgy gondolják, hogy szükséges, azt fertőtlenítik. (Pl. cipőket, ruhákat). De másnap már meg is kaptuk a megnyugtató levelet: fertőtlenítésre vagy egyéb eljárásra nincs szükség, így kedden reggel 8-9 óra között kiszállítják a dolgainkat. És láss csodát, ez így is történt :-) Peti sajnos sokáig nem élvezhette a helyzetet, mert suliba kellett menni, így Bibivel kettesben fedeztük fel a rég látott kincseket.
Annak idején, mikor elkezdtük a készülődést a kiköltözéshez, elhatároztuk, hogy mindenünket eladjuk, és csak a személyes dolgainkat hozzuk ki magunkkal. Így maradtak a könyvek, fotóalbumok, játékok, ruhák és nem utolsó sorban még néhány felbecsülhetetlen értékű dolog:
Kép a gyerekekről :-)

Balról a 2. bögréből 20 éve iszom minden reggel a kakaómat :-) Nem is tudom, hogyan bírtam ki 2 hónapig nélküle :-)
A nokedli szaggatóról pedig azt sem tudják itt, hogy micsoda :-)
Ezt a képet pedig Jutka néninek üzenem köszönettel :-)
Szóval minden, ami fontos, épségben megérkezett. Most már elmondhatjuk, átköltöztünk Ausztráliába :-)

1 megjegyzés: