Furaföld furaságai / Mufti day, gold coin, apák napja

Az iskolában mindig megkapjuk az elkövetkező programokat írásban is, és az iskola applikációján keresztül is mindig figyelmeztetnek, hogy ne maradjunk le semmiről. Panaszra nincs okom, tényleg mindig mindenről időben informálnak. A nehézséget az okozza néha, hogy hiába értek minden szót a levélből, mégsem értek semmit belőle :-) Ilyenkor jön a következő lépés: megkérdezem a Jocit. Mivel ő amúgy felsőfokú szinten műveli az angolt, és mindennap 8 órát a munkahelyén is angolul kommunikál, (sőt elárulom álmában is angolul beszél :-))) ezért egyértelműnek tűnik számomra, hogy ő tudja ezekre a kérdéseimre a választ.

Furaföld furaságai / Közlekedés 2. rész Autóvezetés

Most, hogy Joci nincs itt, meg kell oldani egy-két dolgot önállóan, amire eddig nem voltam rá kényszerítve. Miután tudtuk, hogy menni fog Kínába hosszabb időre, így már előre el kezdtem gyakorolni az autóvezetést. Mint az már a korábbi bejegyzésekből is kiderült, nekem utasként is eltartott körülbelül 1 hónapig, amíg megszoktam a baloldali közlekedést. De ahhoz, hogy soha ne kapjak szívrohamot egy-két kanyarodásnál (amiatt, hogy jó oldalra érkezünk-e a kanyar után) el kellett teljen 1,5 hónap.

Ez a mi autónk. Hyundai I30-as típus.

Papagáj virág ajándékba

A 2015. június 23-i Magyar hang az Ikeában című bejegyzésben írtam a következőket:

"Itt van egy feladvány Ikeásoknak: Melyik termék ez?

A helyes megfejtők küldjenek ötletet, hogy milyen apróságot sorsoljunk ki nyeremény gyanánt?"

Erre jöttek megoldások, természetesen mindenki eltalálta, de csak egy valaki írta meg, hogy minek örülne nyereménynek:

"Nade Viki, ez túl könnyű, hát ott a cikkszám :D (zöld GLES, mi nem árulunk ilyet) 
Részemről én papagájvirág-magokat szeretnék, ha már ott tényleg csak úgy nő az út mentén,mint itthon a pitypang. Puszi nektek: Kriszti"

Ezért egy kis segítséggel és szervezkedéssel, ezt meg is kapta. Így jutott a postaládába:

Amire ma reagált a következőképpen:

"Sziasztok! Nem kapcsolodik a bejegyzeshez, de muszaj leirnom, hogy nagyon meglepodtem, amikor kinyitottam a postaladat, es koszi-koszi-koszi!!! Nem tudom, hogyan csinaltatok, de WOW, es HUHA es TYUHA...( jobb lenne, ha tudnek tabletrol ekezettel irni :D) Minden koszonet es elismeres mellett azert a jovoben majd meggondolom mivel poenkodom ;) Koszi, puszi: Kriszti"

Ebből is látszik, hogy szó szerint milyen kicsi a világ :-) Hiába vagyunk a Föld másik oldalán mégis lehet kommunikálni. És nagyon örülök, hogy interaktív a blogom :-) Nekem sokat jelent, hogy kapok reakciókat az írásaimra, ne fogja vissza magát senki, továbbra is várom :-)

Kriszti nagyon örülök, hogy sikerült egy jó napot szereznünk Neked :-) Remélem szép papagáj virágod lesz. Ha megnő, légyszí küldj egy fotót róla!

Ezúton szeretném megköszönni a Segítőimnek a fáradozásukat! Nélkülük ez nem jöhetett volna létre :-) Köszönöm!

Könyv parádé az iskolában

A héten "Könyv hét" van az iskolában. Sok program tartozik a rendezvényhez. Többek között egész héten kedvezményesen lehet vásárolni gyerek könyveket a könyvesboltnak berendezett könyvtárban. Volt író-olvasó találkozó is, illetve nem is író, hanem illusztrátor az, akit meghívtak. Sarah Davis, aki a Fearless című könyvet illusztrálta. Ez a mese itt nagyon népszerű a gyerekek körében. Ezen kívül az osztályfőnökök kiválasztanak egy könyvet a jelenleg ajánlott gyerekirodalomból, és azt dolgozzák fel a héten a gyerekekkel, illusztrációkat is készítenek, amit kiállítanak majd.

Olimpiai park, játszótér 2. rész

Ma, 3 nap feltöltődés után, újra elindult Joci Kínába. Nem ment minden teljesen zökkenőmentesen, mert reggel folyamatosan zuhogott az eső, ezért lelassult a forgalom és éppen, hogy kiért a repülőtérre. Utána a becsekkolásnál eleinte minden rendben volt, majd kiderült, hogy több jegyet adtak el, mint amennyi hely van a gépen. Eltartott körülbelül fél órát, mire megoldást találtak és végül Joci kapott egy pótszéket a vészkijárat mellett, amit normál esetben nem adnak oda utasnak. De Joci nem bánta, mert így nincs előtte ülés és kényelmesen ki tudja nyújtóztatni a tagjait. Majd este érkezik meg Shanghai-ba, remélem akkor is pozitívan fog nyilatkozni a pótüléséről :-)

Ételek

Úgy tűnik Petikém benyelt valami kis vírust a suliban, emiatt két napig nem is ment iskolába, mert folyamatosan wc-re járt. Természetesen diétáztunk, a szokásos sóba vízbe krumplit egészítettem ki keksz-szel és teával. Már nagyon unta szegény, de érdemes volt, ma már jól volt és ment is iskolába. Mára úgy tűnik, hogy rajtam jött ki a dolog, remélem nem megy végig a családon. A körülményekre tekintettel Jocit hazaengedték 3 napra Kínából, így most velünk van és majd vasárnap reggel indul vissza még egy hétre.

Bankkártya mizéria vége

Hihetetlen, de 2,5 hónap után úgy tűnik, hogy megoldódott az összes bankkártyával járó problémánk. Letisztázódtak az itteni lopások is az itteni kártyáinkról és visszakaptuk a pénzt. És mostanra visszakaptuk - 3. nekifutásra - az otthoni banktól is a pénzünket, amit leemeltek egy hamis tranzakció miatt. De nekem még mindig nem volt bankkártyám. 

Természetesen ez csak illusztráció, de majdnem ilyen az enyém is :-)

Furaföld furaságai / Helyek 2. Botany Bay

Szombaton megint elindultunk egy kicsit kikapcsolódni. Mindenképpen ki akartuk használni az időt, mert Joci vasárnap két hétre elutazik Kínába, munka ügyben. Szerettük volna megnézni a tengert, ezért úgy döntöttünk, hogy a híres Botany Bay-t nézzük meg.

A háttérben felsejlik a belváros.

Furaföld furaságai / Lakásfelszerelés 2. rész

Most, hogy már 2,5 hónapja itt élünk, azért kijönnek olyan különbségek is, amelyek eleinte fel sem tűnnek vagy csak tovább lép rajta az ember, hiszen annyi minden zúdul rá elsőre. Ilyen nálam az ablak pucolás. Be kell valljam ez nem az erősségem, de még így is pozitív irányban lógok ki az átlag ausztrál szokásokhoz képest. Nem tudom, hogy a lazaságuk, az igénytelenségük vagy csak egyszerűen a kényszer miatt, de itt nem nagyon lehet tiszta ablakot látni. A kényszer szót szeretném megmagyarázni...

Szombati kerékpározás

A szombat reggel nyugodtan, pihenősen telt. Nem beszélve a finom reggeliről, amit Joci készített :-)

A jó hagymás rántotta alapja lengyel füstölt szalonna, a teteje pedig hazai Édes Nemes Kalocsai :-)

Megjöttek a várva várt csomagjaink

Alig több, mint két hónapja érkeztünk meg, és "máris" itt vannak a konténerben feladott csomagjaink is :-) Hurrá!!! Amikor leszerveződött ez a szállítás, akkor azt mondták, hogy 6-8 hét lesz, mire ideérnek a dobozaink, hiszen áthajózzák a fél világot. Végül is ez sikerült, 8 hét után július 26-án beérkezett Sydney-be, a kikötőbe.

Magyar Cserkész Piknik

Vasárnap Istentisztelet után átmentünk Homebush-ba, ahol a Magyar Cserkészotthonban illetve annak udvarán Pikniket rendeztek. Amikor megérkeztünk éppen egy kis táncház vette kezdetét, ahova Petit már rögtön be is vették a cimborák. 

Nem sokkal ezután kezdetét vette a nagy verseny, ahol a gyerekek mókás feladatokat oldottak meg. 

Peti nem akarta levenni az ingét, de az első feladat után ez nem volt kérdés :-) Ahhoz, hogy az almákat ki tudja venni a vízből - úgy, hogy nem nyúl hozzá kézzel - teljesen vizesnek kellett lennie a mellkasáig :-) Több almát is sikerült kihalásznia a tálból. Ezután már nem volt visszaút, ing le, jöhetett a következő kihívás :-)

A lisztes tálból csokit kihalászni szájjal már nem is tűnt olyan nehéznek :-) Volt még futóverseny és célba dobás is. Peti ezeket is ügyesen teljesítette. Amíg Peti küzdött, addig Apa és Bibi is jót szórakoztak :-)

És a kitartás meghozta az eredményét. Peti 3. helyezett lett a versenyben :-))) Levezetésképpen egy kis arcfestés volt a pihenés, ahonnan Kis Cica és a Nagy Tigris is boldogan tértek vissza :-)

A nagy verseny után leheveredtünk egy kicsit és megettük az első osztályú, nagyon-nagyon finom sajtos tejfölös fokhagymás lángosainkat :-) Volt mindenféle finomság még: bogrács gulyás, sült kolbász, krémes, stb. Az egyik standnál vettünk Piros Aranyat és Univer tormás majonézt :-))) Ezek már nagyon hiányoztak! Ha akartuk volna (de nem lehetett, mert autót vezettünk), akkor még Dreher vagy Borsodi sört is ihattunk volna!!! Tudom, ez az otthoniaknak nem nagy hír, de itt ennek külön értéke van. Talán már említettem korábban, de muszáj újra elmondanom: sose gondoltam volna, hogy az egyik legnehezebben kibírható itt furaföldön: az otthoni ízek hiánya. De ilyen alkalmakkor ezt lehet pótolni, és kaptunk pár címet is, ahol a magyar termékeket forgalmazzák. Igaz egy "pár" kilométert el kell majd érte autózni, de megéri :-) Nagyon jól éreztük magunkat egész nap! 

Játszótéren az Olimpiai parkban

Szombaton úgy döntöttünk, hogy felkerekedünk és kicsit körülnézünk itt a környékünkön. Nem mentünk messzire, csak a Parramatta folyó kicsit lejjebb eső részére voltunk kíváncsiak. Leparkoltunk és gyalog átmentünk a Silverwater hídon. 

Ez a sétahajó, ami bevisz a belvárosba az Operaházhoz. Egyszer ezt is kipróbáljuk majd :-)